2018. január 21. vasárnap

Szilaj friss hírei

Kedves Barátaink!

Sajnos szokásomtól eltérően szomorú hangulatban írom a beszámolómat, mert bár optimista természetű ló vagyok, most mégis tele van a szemem könnyel ahogy az elmúlt napok, hetek eseményeire gondolok és azokra a szerencsétlen ló társaimra, akik sürgős segítségre szorulnak. Sajnos gazdáim erőfeszítései nem elegendőek ahhoz, hogy küldetésüket betöltsék és minél több olyan lótartó helyet számoljanak fel ahol az állatokat nem az őket megillető körülmények között tartják. Köszönet illeti mindazokat a jó érzésű embereket, akik nem mennek el közömbösen, nem csukják be szemüket, ha elhanyagolt, éhező lovakat látnak. De sajnos a jó szándék kevés mindaddig, amíg a hatósági rendelkezések, szabályzatok, törvényeink nem, hogy visszaszorítanák a felelőtlen, igénytelen állattartást, de a kiskapukkal, a végrehajtási huzavonákkal, sőt magukkal a foghíjas rendelkezésekkel, az ellenőrzés hiányával szinte elősegítik a sokszor állatkínzásig elfajuló esetek számának emelkedését.

Így kerültek állatotthonunkba a bakonyoszlopi lovak, akiknek rehabilitációja áprilisban megkezdődött, de még jó pár hónapnak el kell telnie, hogy visszanyerjék egészségüket mind testileg, mind pedig lelkileg. Az esetről ekként számol be gazda asszonyom a blogjában:

„Ez a mostani ló kobzásunk attól egyedi, hogy hatósági állatorvos kérésére tettük ezt. Miért is fogalmaztam így? Hisz tudom, és talán Ti is tudjátok, hogy nem ez jellemző a magyarországi hatósági állatorvosokra, kikkel sokszor keserves, és ez idáig sokszor fájdalmas csatát vívtunk az állatok érdekeiért. Ezeknek a lovaknak a története 2012. októberéig nyúlik vissza, hiszen akkor kerestek meg minket először a lovak elkobzásával és állatotthonunkban való elhelyezésével kapcsolatban. Már akkor is tudtuk, hogy teltházzal megy alapítványunk, de úgy éreztük segítenünk kell, hiszen csak úgy érhetünk el valamit ebben az országban, ha teszünk azért, hogy minden állatkínzó megkapja a méltó büntetését azért, amit tett az állatokkal, legyen az bántalmazás, vagy éheztetés, ha nyilvánosságra kerül minden ilyen szívszorító eset, talán ebből okulva vissza tudjuk szorítani a lovak fölösleges szaporodását, és elérjük a lovak tartásával kapcsolatos szigorú törvények létrehozását. Nos, akkor elcsitultak a kedélyek, tudomásunk szerint a lovakat lefoglalták, és a tulajdonosnál hagyták, talán jobb belátásra tér, és majd ezután eteti a lovakat a hatóság ellenőrzése mellett. A lényeg a lényeg, a lovak gazdája ezután sem etette a lovakat, és ezek szerint a hatóságok ellenőrzése is elmaradt. A következmény ennek a sok felelőtlen mulasztásnak megint egy ló éhen pusztult. A lovak őrzésével és etetésével megbízott pár elmondása alapján nagyon ritkán került takarmány a területre, és miután ez a ló is éhen pusztult ők jelezték a járási fő állatorvos, Dr. Bencsik Judit felé a történteket, ki azonnal megtette a lépéseket a még életben maradott állomány megmentése érdekében, segítségünket kérve a lovak elhelyezését illetően. Miután az utolsó lovat is sikerült föltennünk a ló szállítóra, és elindultunk hazafelé, reménykedve abban az úton nem lesz semmi gond, és talán végigbírják állni a hosszú utat, hisz fizikai állapotuk nagyon siralmas. Hazafelé azon gondolkoztam, milyen kegyetlen is tud lenni az élet némely lovakkal a Bakony szívében, csodálatos környezetben, ameddig a szem ellát rétek, legelők, erdők mezők mellett, kőistálló mélyén hallnak éhen lovak”

Alig nyugodtunk meg a bakonyoszlopi eset után, máris egy újabb állatkínzásról szóló bejelentés nyomába kellett erednünk.

Nusi farm, Tököl

nusi_farm

A május második hete is bejelentéssel kezdődött. Lakossági bejelentés alapján Tökölön jártak gazdáim a Nusi lovardában. A helyszínre érkezésükkor Dr. Szabó Ferenc próbált meg segíteni egy földön fekvő, akkor már haláltusáját vívó lovon, kit végül elaltatott. A területen körülbelül 40 ló tengődik összezsúfolva, kicsi, trágyával telített karámokban. Ami a látványon felül még elkeseredettségünket fokozza, s mélyen felháborít bennünket, hogy gazdáim több hatósági állatorvossal is beszéltek, és közülük egy sem volt képes arra, hogy odamenjen a területre az elmondottak ellenére sem.

Gazda asszonyom így számol be a történtekről a facebook oldalunkon:

Végül sikerült elérni Dr. Péterfi Nórát hogy mondjon egy időpontot , mikor érnek a lótartó helyre mert mi is szeretnénk ott leni a szemlén mint állatvédők, mivel hogy mi volnánk a bejelentőnk , bár véleménye szerint ez nem fontos. Azt az infót kaptam tőle, hívjam másnap kora reggel addigra talán többet tud. Közölte 10 óra körül érnek a helyszínre a kollégák. Odaérkezésünk előtt érhettek oda pár perccel, így együtt indultunk szemre vételezni a lovakat és látszott a doktor úron is hogy mély benyomást tett rá a lovak fizikai állapota és tartási körülményeik. A szemle után elkészült a jegyzőkönyv , mely így szól. Végül is egyetértettek a Bottyán Equus képviselőivel miszerint a lovak tartási körülményei és fizikai állapotuk ,, kifogásolható ” de nem hangzott el a jegyzőkönyvben hogy a helyszínen tapasztaltak kimerítik az állatkínzás fogalmát . Egyetértettek abban hogy a terület nem megfelelő ennyi ló tartására. Az ellenőrzés folyamán kiderült a ló útlevelek részbeni hiányossága, mindezek ellenére nem mondták ki a kobozást. Forgalmi korlátozást rendeltek el, ez az egyszerű halandók részére annyit takar hogy a lovakat lefoglalták, de maradnak a területen , hatósági ellenőrzés alatt tartják őket az ügy lezárásáig. A szemlén résztvevő Dr. Siket Péter a Ráckevei járási állategészségügyi állomás által kirendelt hatósági állatorvos által irt jegyzőkönyvben nem tett említést arra, hogy véleményük szerint a lovak fizikai állapota és tartási körülményeik kimerítik az állatkínzás fogalmát, ezért a szemle befejezése után elmentünk a rendőrségre és feljelentést tettünk állatkínzás megalapozott gyanúja miatt Vaskó Attila lótartó ellen. Véleményem szerint ez az eset is tükrözi a hatósági állatorvosok hozzáállását az állatok védelméért folytatott sokszor oly nehézkes harcban. Félő, hogy hasonló helyzet kezd kialakulni a Nusi farm kapcsán, mint Bakonyoszlopon, ahol az első figyelmeztetés követően még egy lónak meg kellet halnia ahhoz hogy azonnal lépjenek a lovak érdekében a hatóságok. Lehet hogy ez a történet is tanulság lesz? De kinek?

Nehéz ez után az eset után bármit is mondani, gondolom, valamennyi jó érzésű emberben hasonló gondolatok kavarognak. S ott a kérdés, amit oly sokszor felteszünk egy egy bejelentés után és a helyszíni szemlén. Hogy juthat ide egy állattartó? Hogy süllyedhet ilyen mélyre? Hiszen állatot tartani senkinek sem kötelező, s a lótartás, lovagoltatás végképp nem tartozik a hasznot hozó vállalkozások közé, nem is értjük, hogy miért gondolja annyi lótulajdonos úgy, hogy majd ebből fog meggazdagodni. Hiszen amerre csak járunk, úgy nőnek ki a lovardák, farmok a földből, mint a gomba. S a lovardák megszaporodásával egyenes arányban nő a megnyomorított lovak száma. Amíg az emberek felelőtlenül, szakértelem, az állatok szeretete, tisztelete nélkül fognak állattok tartásába, addig a törvények szigorításával kellene meggátolni a magyar lótartás további lezüllesztését. Ebben reménykedünk, ezért vívjuk napi harcunkat a hatóságokkal, a felelőtlen lótulajdonosokkal. A Nusi farm lovainak sorsa mindaddig bizonytalan, míg nem sikerül elérni, hogy a hatósági állatorvos kimondja az állatkínzás vétségét és elrendelje a lóállomány elkobzását. Gazdáim keresik a megfelelő csatornákat, hogy megoldás szülessen ebben a szomorú esetben is addig amíg a helyzet nem válik visszafordíthatatlanná.

Alexia műtétje

Alexiát valószínűleg egy elhanyagolt csűd sömör miatt kialakult fekélyes bőrkinövéssel kellett műtőasztalra fektetni. Akik olvasták történetét azok tudják, hogy a múlt év decembere óta lakik állatotthonunkban Maximával együtt és a bal első lábát azóta is folyamatosan kezelni kellett. A műtéttel meg kellett várnunk azt, hogy Alexia immunrendszere megerősödjön és csökkenjen az altatás kockázata. A közelmúltban viszont Alexia nagyon megijesztett bennünket, mert a viszketés enyhítésére úgy odadörzsölte a beteg lábát a karám rúdhoz, hogy a daganatból levált egy darab és rettenetesen vérezni kezdett. Másnap jött is Kurucz doktor szemrevételezni az „eredményt”, s akkor született meg a műtéttel kapcsolatos gyors döntés amit Kurucz doktor végzett el a rendelője műtőjében. Én sajnos nem lehettem jelen, pedig szerettem volna már a műtőből tudósítani, de gazdáim ott voltak és végig izgulták az operációt. Mindnyájunk örömére Alexia mind az altatást, mind pedig a beavatkozás jól viselte. Az örömben az üröm, hogy az előkészítés során világossá vált amit eddig is sejtettünk,hogy Alexia mind a négy lába beteg, még ha nem is olyan mértékben mint amit műteni kellett. Ezért aztán gazdáim most minden követ megmozgatnak, hogy gyógynövényekkel, természetes roboráló szerekkel felszerelkezve elkezdhessék a konzervatív kezelést. Még a bükk szentkereszti füves embernek is írtak, hátha tud valami csodaszert ajánlani Alexia elhanyagolt betegségére.

Remélem, hogy sikerrel járnak, s Alexia teljesen meggyógyul.Alexia nevében is köszönöm a támogatói adományokat azoknak, akik a műtéti költségekhez hozzájárultak.

Csuti műtétje

Az elmúlt napokban még egy műtétre sort kellett keríteni. Csuti péráján már jó ideje feltűnt néhány papilloma (jóindulatú bőrdaganat.) Tekintettel arra, hogy a szépséghiba Csutit cseppet sem zavarta, Kurucz doktor azt a tanácsot adta gazdáimnak, hogy várjanak, ha nem indulnak növekedésnek a daganatok akkor nincs szükség műtétre. Igen ám, de a közelmúltban aktivizálták magukat a dudorok, különösen egy közűlük, így gazdáim a doktor bácsival együtt úgy döntöttek, jobb radikális megoldással eltávolítani valamennyit addig amíg nem okoznak problémát Csutinak. Így aztán ő is Alexia sorsára, azaz Dr Kurucz János állatorvosunk keze közé került. Szerencsére nem volt nagy műtét, így Csuti már mit sem törődve a műtéttel, ismét vidáman éli napjait társaival a legelőn

Büszke kikerült a legelőre

Bizony a több heti boksz fogság után Büszke újra köztünk van a legelőn. A kényszerpihenő hosszú volt és uncsi, de legalább eredményesnek tűnik.

Barbi és Bogi

Mint tudjátok, Barbi és Bogi, a két haflingi már régóta savós patairhagyulladással küszködik ami időről időre, főként télen súlyosbodik, nem kevés izgalmat, gondolt és költséget teremtve gazdáimnak. Lekopogom a jobb első patámmal, hogy most éppen mindketten jól vannak, reméljük, hogy ez így is marad.

blanche_portreBlanche és Baily’s az idén Nagylókról mentett ló társaim köszönik szépen, jól vannak. Kikerekedtek, szőrük kifényesedett, szóval már egészen jó formát, azaz ló formát kezdenek ölteni. Összebarátkoztak a ménes többi tagjával is, és mindketten élvezik a szabadságot a legelőn.

Kutyadolgaink Málna kutyus szemével

Luca, a három lábú kutyánk

a_harom_labu_kutyaEgyre jobban hiszek az emberekben, akik az elmúlt években körülvesznek engem. Kezd visszatérni a hitem, hogy nagyon sok jóindulatú ember él körülöttem ismeretlenül is, csak meg kell találni egymást, és ebben különböző állatsorsok segítenek nekem. Gazda asszonyom szavait idéztem. Több mint egy hete kaptuk a telefonhívást, miszerint egy autó elütött egy kutyát, a sérülése alapján megtalálása előtt több nappal. Megmentője azonnal orvoshoz vitte, és ekkor kezdődött kálváriájuk, mert az első két orvos nem vállalta a kutya kezelését, de megmentője nem adta föl, és végül is eljutott Gödre, a Profivet Állatorvosi Sebészeti Központba, ahol mindent megtettek a kutya megmentése érdekében, de sajnos a lábát amputálni kellett. Első telefonos beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy Ő nem tudja a kutyát befogadni, de mindent megtesz azért, hogy meggyógyuljon, mert úgy érezte, ez a kutya nagyon küzd az életben maradásért, csak fogadjuk be. És persze gazda asszonyom nem tudott neki nemet mondani, mert nagyra becsüli azért amit ezért a kutyáért tett. Luca, mert hogy ez lett a becsületes neve, várja örökbefogadóját, aki elfogadja őt olyannak, amilyen, három lábbal is, és jó gazdája lesz egy életen át. Úgy legyen! Vau, Vau…

Babek gazdira talált

Annyira örülök! Babeket szó szerint a hónuk alá fogták gazdáim és úgy hozták el a bakonyoszlopi lovakkal együtt, miután elhangzott egy olyan mondat, hogy „Viszik ezt a kutyát is vagy pedig lelövetem a vadásszal.” Persze, hogy nem hagyták sorsára, s így került Babek hozzánk, aki kedvességével egykettőre belopta magát egyik látogatónk szívébe. Kiválasztották egymást, kutya a gazdit és viszont, s így hányatott sorsú barátunk a napokban új otthonra és a korábbival ellentétben olyan gazdira lelt, akitől sok szeretetet kaphat és azt szintén sok szeretettel viszonozhatja. társként és házi kedvencként. 🙂

Örökbeadható kutyusaink

Doris és kiskutyái, Snoopy, Ricsi és még számos kis és nagy testű, rövid és hosszú szőrű négy lábú barátunk várja szerető gazdiját, akinek társa, barátja, házi kedvence lehet.

Gyertek, látogassátok meg a kutyacsapatot állatotthonunkban, és egyáltalán nem biztos, hogy kutyus nélkül távoztok. 🙂

A közelmúlt eseményei

Lovas istentisztelet

Április 20-án került sor egy különleges eseményre, a lovas istentisztelete melyet Albert Gábor gödöllői lelkész tartott, aki maga is lovas, ló tulajdonos. Az istentiszteletet Benkő Péter színművész nyitotta meg. Arról beszélt, hogy egész életében, beleértve művészi pályáját, mindent a lovaknak köszönhet. A lovak iránti mély tiszteletet és szeretetet sugárzó szavait jól esett hallgatni, főként mivel mostanában annyi kegyetlenkedésről veszünk hírt hétről hétre, melyeknek lovak esnek áldozatul. Az imádság ezúttal tehát rendhagyó módon nem emberekről, hanem a lovakról szólt, lovakról, akiknek az emberiség oly sokat köszönhet. Az istentisztelet után a résztvevők meghallgatták gazda asszonyom beszámolóját a legfrissebb mentésről, a bakonyoszlopi lovakról, majd pedig a legelő szélén gyönyörködtek a kis ménesben, azaz bennünk, az állatotthon lovaiban.:-) Ezzel a programmal szeretnénk hagyományt teremteni és minden évben Szent György napja körül megrendezni az istentiszteletet a lovakért.

A pillanat tovaszállt, de annak a kis társaságnak, aki ezen a verőfényes tavaszi szombaton ellátogatott Őrbottyánba a Bottyan Equus Hungaria Ló és Kutyaotthonba, a szívében is melegség támadt. Melegség, ami szétáradt a lelkekben, ami ünneppé tette az együtt töltött perceket, órákat

A Bottyan csapat nevében is köszönöm Albert Gábor lelkész úrnak, hogy elhozta nekünk a biblia üzenetét, hogy feltöltődhettünk, s együtt imádkozhattunk lóért és lovasért, szeretett állatainkért.

Köszönjük Benkő Péter művész úrnak szívhez szóló szavait a lovakról, akiknek mi, emberek oly sokat köszönhetünk, s akikkel oly sokszor méltánytalanul bánunk, s a Lovas imája című gyönyörű fohász értő és érző tolmácsolását.

S végül, de nem utolsó sorban köszönet azoknak az ismerősöknek, barátoknak, akik velünk és védenceinkkel töltötték ezt a néhány órát, fokozva ezzel erőnket és hitünket, hogy elhivatottságunk szerint tovább folytassuk küzdelmünket a megkínzott állatok védelmében.(Vilcsek Adrienne)

Legelőtakarítás

Lezajlott az év első legelőtakarítása is az Állat és Ember Állatvédő Egyesület szervezésében, akik már visszatérő csapatként segítenek megtisztítani a legelőt a nem odavaló kupacoktól, amelyeket aztán mi szorgalmasan újjáteremtünk. Mindkét legelőt tisztára varázsolták a lelkes résztvevők, s a munka elvégzése után pedig sor került az elmaradhatatlan szalonnasütésre, beszélgetésre és természetesen az állatok örömére egy kis kényeztetésre, simogatásra is. Köszönjük a csapatnak a munkát, a jó kedvet és várjuk őket máskor is. Jöjjenek bátran, ajtónk nyitva áll, mi lovak pedig garantáltan gondoskodunk arról, hogy ne maradjanak munka nélkül! 🙂

Természetes körmölés és pataápolás gyakorlati nap

Állatotthonunk már másod ízben ad otthont a Természetes Körmölés és Pataápolás Csoport által szervezett gyakorlati napnak ami Natalija Aleksandrova, lettországi pataspecialista és gyógykörmös vezetésével zajlott. A tanulók anatómiai ismereteket, körmölési gyakorlatot tanultak cadaver patákon az élő lovak egészségvédelme, a pata betegségek megelőzése érdekében. A csoport célja, hogy egyre inkább csökkenjen azoknak a lovaknak a száma, akiknek rossz tartási körülmények, nem megfelelő körmölés és pataápolás miatt kell idő előtt az égi legelőre költözniük.

Matyi, Laci és Leslie Desmond, az oktatók oktatója, Bill Dorrance tanítványa

Képzeljétek, Matyi és Laci, akiket éppen egy évvel ezelőtt gazdáim szó szerint az út széléről, a lovas kocsiból kifogva koboztattak el, találkozott Leslie Desmonddal. A Mészáros Gyula által szervezett négy napos „Lovaglás és lóhoz értés, érzésen, és engedésen keresztül” című kurzusának bemutatóján ők voltak a főszereplők. Leslie Desmond Matyival foglalkozott, akinél több magatartásbeli hiányosságot is felsoroltak gazdáim, úgy, mint szemtelen csipkedés és tiszteletlen magatartás, amikor kérnek tőle valamit. Mit tagadjam, hajlamos elfelejtkezni arról, hogy gazdáink nem vehetik fel vele a versenyt sem súlyban, sem méretekben.

Matyi nyilván megilletődött, hogy ilyen híres természetes lovas oktató vette kezelésbe, mert magát meghazudtoló nyugalommal követte az oktató instrukcióit, jelzéseit. Nem jutott eszébe sem átgázolni Leslien, sem megcsipkedni. Igaz, hogy nem is tehetett másként, mert Leslie a híres Bill Dorrance-től tanulta meg a nyelvünket, azaz a ló nyelvet, s azt fantasztikus gyakorlattal és tudással alkalmazza is. Aki nem hiszi, járjon utána.

Alább látható néhány fénykép Laciról és Matyiról, ahogy éppen a bemutatóra várakoznak Mészáros Gyula vácegresi farmján.

 

Megszépült harci járgány

Végül örömmel jelentem be, hogy új ruhát kapott a Bottyan Equus harci járgánya! Hálás köszönet és nyerítés a segítségért, tervekért és a kivitelezésért Papp Lórántnak és családjának. Íme a megújult, megszépült állatmentő járművünk. 🙂

Most búcsúzunk tőletek, de csak egy kis időre, és reméljük, hogy minél több honlap olvasónk látogat el hozzánk valamelyik programunkra vagy csak úgy egy családi kirándulás részeként útba ejtitek állatotthonunkat.

uj_ruhat_kapott_harci_jarmu

Tekintsd meg áprilisi életképeinket!

Ez is érdekelhet:

BUÉK 2018

Kedves Támogatóink! Lassan elhagy bennünket ez az év is. Nem volt könnyű, de melyik év …