Szilaj friss hírei – 2013. október

Okt. 6 – Felvonulás az Állatok Világnapja alkalmából

Gazda asszonyom beszámolója:

Túl vagyunk az Állatok Világnapja alkalmából a MÁTSZ szervezésében lezajlott felvonuláson. A magam részéről egy kicsit mindig izgatottan várom ezt az eseményt, hiszen fontosnak tartom, hogy a lovak és lovasok is képviseljék magukat az állatok világnapi rendezvényen. Szeretném, ha az emberek egyre több figyelmet, megbecsülést, és tiszteletet szentelnének a lovaknak is, kik az emberiség történelmének folyamán a legtöbbet adtak magukból szerényebb társaikkal, a szamarakkal, és öszvérekkel egyetemben. Szeretném, hogy az Állatok Világnapja alkalmából megemlékezzünk azokról a lovakról, kiknek annyi mindent köszönhettünk az elmúlt évezredek során. Egy kicsit mindig félek a szállításuktól, nehogy bármelyik lónak, illetve lovasnak bármi baja essék, hiszen a városi forgatag nem a megszokott közegük. Hál’ Istennek, az elmúlt években mindig sikerült olyan lovasokat magunk mellé állítanunk, még ha kevesen is vannak, akik felelősséggel vállalták kérésünket. Ezúton is szeretném Nekik megköszönni jelenlétüket, bízva abban, hogy jövőre ismét együtt vonulunk, és bízva abban is, hogy egyre többen leszünk! 🙂

Őszi legelőtakarítás

Október 12-én benépesült a legelő, ismét lapátot, gereblyét ragadtak a lelkes állatbarátok, hogy megtisztítsák nekünk a legelőt azoktól a kupacoktól amelyek minket ugyan egy cseppet sem zavarnak, de valami titokzatos oknál fogva, amire mi lovak sehogyan sem tudunk rájönni, két lábú barátainknak az a mániája, hogy időnként bizony néhány órára elfoglalják a területünket, kaparásznak, lapátolnak, porolnak, nagyobb kupacokba rakják a mi gondosan elpottyantott kis kupacainkat, s láthatóan ezen még jókat derülnek is, hiszen vidám beszélgetést, nevetgélést is hallunk miközben mi, akiket persze kizárnak a saját területünkről, szaladgálunk a legelő elkerített részén egy kis répa vagy alma, de legalább is egy kis vakargatás reményében, mert valami vigasz díj féle azért kijár nekünk is. Végül is mi gondoskodunk róla, hogy ők ilyen jól szórakozzanak, nincs igazam? 🙂 Na persze mi tagadás, amikor végre vissza engednek bennünket a megszokott helyünkre akkor csodálkozunk, hogy jé, milyen szép tiszta a legelő, mintha soha itt sem jártunk volna. Külön öröm számunkra, hogy a karitatív napon a Fiatal Szabadidomítók négy képviselője is tevékenykedett, akikről már sok jót és szépet hallottunk, és egy kedves gimnazista csoport is akik a középiskolákban kötelező karitatív munkavégzésre bennünket választottak.:-) Szeretnénk megnyugtatni benneteket, hogy aki úgy érzi, szívesen részt venne egy ilyen legelőtakarítási napon, annak bőven lesz még rá lehetősége, arról mi gondoskodunk, hiszen mi lovak már csak ilyenek vagyunk! Ha csak tehetjük, folyamatosan legelünk, s ami elől bemegy, az hamarosan ki is jön hátul! 🙂 Az alábbi fényképekkel szeretném megköszönni a lelkes csapatnak a munkáját a magam és a Bottyán ménes nevében. Köszönjük! 🙂

Okt.19 – Természetes körmölés és pataápolás gyakorlati nap

Előadó és mentor: Natalija Aleksandrova

Képzeljétek, még egy érdekes programról tudok nektek beszámolni! Már harmadízben jár nálunk egy lelkes csoport, akiket cseppet sem zavartak a karámban és a legelőn elpottyantott lócitromok, viszont állandóan valamiféle természetes pataápolást és körmölést, meg hmmm. valami Strasser féle módszert emlegettek és mindenképpen a lábunkat akarták megnézni mivel mint mondják, bajaink és betegségeink fő forrása a nem megfelelően ápolt láb, azaz pata!. Na de ilyet! 🙂 Kijöttek a legelőre, de nem azért, hogy gereblyézzenek, lapátoljanak, répával és almával kényeztessenek, még csak nem is azért, hogy megvakargassák a nyakunkat vagy a fülünk tövét, pedig nem győztük magunkat produkálni! Na jó, volt némi vakargatás, simogatás, aztán leguggoltak vagy körbeálltak egy rövid szőke hajú nőt, akit Natalijának szólítottak, s aki ráadásul valami számomra végképp érthetetlen, szokatlan nyelven hosszasan magyarázott nekik. De nem csak én, hanem a csapat sem értette, mert az egyiküknek mindig le kellett fordítania a mondandót érthető nyelvre, azaz magyarra! 🙂 Ők érdeklődve néztek, legalább olyan lelkes arccal, mint én, amikor Meggyes vagy Robi közeledik a zabos ládával vagy a látogatók kezében megzörren a zacskó. Pedig Natalijánál sem zab, sem zacskó nem volt, szóval végképp nem értem a dolgot! Aztán képzeljétek, egyszer csak Győzi odajött hozzám, kötőféket és vezetőszárat tett rám, és odavitt a csoporthoz. Kérdezgettek tőle, ő pedig válaszolt, szerintem rólam volt szó, mert többször hallottam a Szilaj nevet. Minden esetre ott kellett állnom, amit egyébként is utálok, mert az ácsorgásnak csak is akkor van értelme, ha közben legelhetek vagy majszolhatok valamit, esetleg sütkérezhetek a napon vagy szundikálhatok, de csak így céltalanul álldogálni, az nem az én stílusom.. Aztán meg sétálgatnom kellett meg mutogatnom a lábacskáimat. Felvették az egyik majd a másik patámat, kikaparták patakaparóval, hogy jobban láthassák a talpam formáját. Na nem mondom, mindig is tudtam, hogy fess legény vagyok, de azért azt nem gondoltam volna, hogy nem a szép szemem vagy az erős nyakam, esetleg a sudár termetem, hanem a négy lábam lesz a sláger. Most már legalább ezt is tudom, hogy a lábam is különleges!:-)) Minden esetre Borsótól és a mocsai ló csapattól ugyanezt hallottam, mert ott is jártak ám! Mindig csak a ló lábak! Borsó és Pitypang is főszereplővé lépett elő! Borsó patáit szemrevételezte és véleményezte Natalija, miközben mint az egyik fényképen is látszik, Borsó megszagolgatta és szemrevételezte Nataliját.:-) Pitypang sem úszta meg, Győzi megkörmölte az első lábait Natalija instrukciói mellett miközben egy egész kis nézősereg állta körbe. Na, el is határoztam, hogy utánanézek én ennek, mi is az a természetes pataápolás és körmölés. 🙂

Egy ló sors a sok közül…

Sajnos a vidám témák mellett most is van szomorú eset is. Tudom, tudom, hogy az állatvédők nem lehetnek mindenütt jelen. Minden hátsó udvarban, vásárban, kupec tanyán, lovardában, lovas versenyen. Tudom, hogy nincs olyan rossz, aminél ne lenne rosszabb, nincs annyi szenvedés, aminél ne lenne még több. Az eset, amit megemlítek, csak egy a sok közül, és olvasóink még számos elrettentő példát tudnának sorolni. Mégis álljon itt két fénykép magyarázataként néhány sor. Azért mert a szóban forgó ló és szenvedő társai nem tudnak szólni magukért.

Gazdáimat egy környékbeli esethez hívták ki a rendőrök, akik igazoltattak egy lovas kocsit gyanús rakomány miatt. Az ellenőrzés során nem csak számos szabálytalanságra bukkantak, hanem – hála nekik – feltűnt és részvétet keltett bennük a teher húzójának, a lónak az alultápláltsága, elhanyagolt állapota, az ütött kopott lószerszámok, a ló szájában lévő rozsdás, vékony zabla és talán a ló fájdalmas, megtört tekintete is üzent nekik valamit, ami néma segélyhívás volt. A lóval annak erejét jócskán meghaladó rakományt húzatott a gazda. Szemében a világ összes fájdalma tükröződött, közömbösen, magába fordulva állt a rendőri ellenőrzés alatt. Mivel a rendőri intézkedés során ahogy említettem, több szabálytalanságra is fény derült, a gazda ellen a rendőrség megtette a feljelentést. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem az ellen van kifogásunk, hogy a lóval kocsit húzattak, hanem az állattal szembeni méltatlan bánásmóddal és tartási körülményekkel szemben van komoly ellenvetésünk. Hiszen az állat társunk, ez esetben munkatársunk, ugyanúgy kijár neki a gondoskodás, mint embertársainknak. Talán egyszer, ki tudja, hogy mikor, természetes lesz ez a szemléletmód és az állatnak járó megbecsülés. Ezért harcolunk.

Hatalmas adomány

A Tanita lovasboltnak köszönhetően nem rég nagy öröm ért bennünket. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani a magam és a ló csapat nevében ország, világ előtt, Majorné Miskolci Anitának, a TAnita Lovasbolt tulajdonosának, akitől ló müzlit kaptunk ajándékba, amit azóta már megkóstoltuk és lelkesen eszegetünk, hiszen tetemes mennyiség jutott belőle a Bottyán ménes tagjainak.

Vendégek, önkéntesek

Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre több iskolás csoport látogatja meg állatotthonunkat és hetente kapunk telefonokat szülőktől, tanároktól, hogy a középiskolákban kötelező karitatív munkát nálunk szeretnék elvégezni. Örülünk a látogatóknak, diák csoportoknak, mert ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy beszéljünk elhivatottságunkról és a felelős állattartásról reményeink szerint hozzájárulva ahhoz, hogy a jövő nemzedéke már természetesnek tartsa a felelősségteljes állattartást.

Málna kutyus hírei

Benga elveszett, Benga megkerült!

Újonnan örökbeadott kutyánk megszökött új otthonából, ami sajnos néha előfordul még a legjobb tartás ellenére is. Hála a facebook oldalon közzétett közleményre való gyors reagálásnak, a keresés megosztásának, Benga már itthon van. A kis csavargó bement „tankolni” a benzinkútra és ott lefülelték 🙂 Még egyszer köszönjük mindenkinek aki segített a keresésében.

Nugát talán megtalálta végleges otthonát. Egy őrbottyáni házaspár fogadta örökbe, mire a hírlevelünket olvassák, már az új otthonával ismerkedik.

Sok szerencsét Nugát! Kívánjuk, hogy legyen boldog életed!

Bonur szomorú története

Kétségbeesett telefont kaptunk péntek éjjel egy korábbi örökbefogadónktól: szinte a szeme láttára gázolt el egy autó egy aprócska kutyát Dunakeszin, neki kért segítséget és elhelyezést. A kiskutya sokkos volt és már akkor valószínűsíteni lehetett, hogy súlyos sérülései vannak. Gyorsan körbekérdezett a környéken, hamar ki is derült, hogy a kutyusnak a közelben laknak a „gazdái”, de nem olyan típusú emberek, akik felelős állattartónak nevezhetők. A megtaláló így kérésünkre bevitte az ebecskét egy váci nonstop klinikára, ahol első körben sokktalanították, és a további vizsgálatok alapján két dolog derült ki: az egyik, hogy a kutyának többszörös medence- és combcsonttörése van, amely mindenképp drága műtéti kezelést igényel; a másik, hogy chip-es, de a chipje nem a dunakeszi címre szól. Telefonon felvettük a kapcsolatot a chipre regisztrált tulajdonossal, aki kelletlenül elmondta, hogy a kutyát már rég elajándékozta és nem is igazán tart rá igényt, különösen így, hogy költeni kellene a gyógyítására. A történetet így gyorsan rövidre zártuk: a jogos tulajdonos lemondott a kutyáról, így az a Bottyán Equus gondozásába került, a gyógyíttatás minden terhével együtt. A kutyus 2 éves csivava kan, a neve b-betűsre „bottyánosítva” Bonur lett. A mai napon operálják, lábadozása várhatóan hosszadalmas és költséges lesz, de a prognózis szerint maradéktalanul gyógyul. Mivel a műtét és az utókezelés várhatóan igen magas lesz, 60-80 ezer forint körül várható csak a csontműtét ára, így kénytelenek vagyunk hozzátok fordulni segítségért: ha bármilyen kis összeggel támogatni tudjátok Bonur gyógyulását, kérjük tegyétek meg, minden fillér számít. Bankszámlaszámunk: OTP Bank Nyrt. 11742104-20039871 Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN): HU78 1174 2104 2003 9871 0000 0000 SWIFT BIC: OTPVHUHB A megjegyzésbe kérjük írjátok be: Bonur. Köszönjük! Bonur természetesen gazdát keres! Ha kiadják a klinikáról és már nálunk lábadozik, megismerjük a természetét, és részletesebb leírást is tudunk róla adni azon kívül, hogy nagyon picike és nagyon ijedt, de annyi biztos, hogy csivava, még ha nem is a fajta dísze, így kizárólag lakásba adjuk felelős, jó gazdinak. Érdeklődni Bonurról Rédei Évinél lehet a 20/383 9814-es számon. Bonur állapotáról természetesen beszámolunk, most mindenki drukkoljon, hogy rendben menjen a műtét!

Erdőben kikötött és sorsára hagyott Rottweiler

Facebook oldalunkról: KÉRLEK BENNETEKET, SEGÍTSETEK MEGTALÁLNI A KÉPEN LÁTHATÓ KUTYA GAZDÁJÁT! Reggel kaptam egy hívást egy kutyáját sétáltató hölgytől, miszerint egy Rottweiler fajtájú kutya ki van kötve egy kis erdős területen egy fához. Azonnal a helyszínre mentünk, a kutya láttán megdöbbentett az emberi gonoszság, amit azt hiszem, hogy soha nem fogok megszokni, ki képes erre?! Valószínűnek tartom, hogy vagy őrbottyáni lehetett az illető, vagy a környező településekről valaki. Kihívtuk a rendőrséget, és megtettük a feljelentést ismeretlen tettes ellen állatkínzás vétsége miatt. A kutya neme kan, sovány, több seb is van rajta. Ha valaki felismerné őt, kérjük, jelezze nekünk!

Gazdi kereső kutyák

Folyamatosan keresünk szerető gazdikat, akik új esélyt adnának a régi gazda által elhagyott kutyusoknak. A gazdi kereső kutyák fényképei facebook oldalunkon láthatók, illetve várjuk az érdeklődőket személyesen állatotthonunkban vagy telefonon Rédei Évánál a 06 20 3839814-es mobil számon

Végezetül ismét szeretnénk felhívni állatszerető támogatóink figyelmét arra, hogy a tél közeledtével nagy szükségünk van kutyaházakra, melyeket mérettől és állagtól függetlenül örömmel fogadunk! Használt, felújítandó, kisebb, nagyobb, mindegyiknek hasznát vesszük! A rossz idő közeledtével szeretnénk az egyébként is megviselt, sok esetben legyengült állapotban védelmünkbe vett kutyusainknak a lehető legvédettebb, biztonságos és kényelmes szállást biztosítani kennelünkben. Felajánlásukat megtehetik a facebook oldalunkon, az info@bottyanequus.com email címünkön, vagy Rédei Évánál a 06-20 383 9814 telefonszámon.

Ezek voltak tehát legfrissebb híreink, most búcsúzunk, de ígérjük, nem sokára ismét jelentkezünk!.

Barátaitok, Szilaj és Málna 🙂

Tekintsd meg az októberi életképeket!