Szilaj és Málna 2013. januári hírlevele

Kedves Honlaplátogatóink!

Málna kutyussal együtt változatlan szeretettel köszöntünk benneteket a 2013. év első hírlevelével. Bizony a január sem volt unalmas állatotthonunkban, akad bőven olyan hír, amit jól esik megosztani veletek, csak legyen türelmetek elolvasni!
Már szinte hallom a kérdéseket, hogy mi is unjuk e már a telet? Hát, az igazság az, hogy mivel gazdáink ellátnak bennünket belső fűtőanyaggal, természetes bundánk pedig kívülről melegít, így felőlünk támadhat Tél tábornok, mi tartjuk a frontot!  Na nem mondom, azért gyakran ábrándozunk a tavaszi legelőről és melengető napocskáról, de azért a téli hancúrozást is szeretjük ám a hóban! Nem is beszélve arról, hogy nem csípnek, marnak bennünket azok a fránya legyek, böglyök! Fujj!!
Na de Málna már nem hagy békén, sürgetően csahol a fülembe, hogy ne lamentáljak itt össze vissza, hanem kezdjem el a beszámolót! (Megjegyzem, ő nem szereti a telet, mert fél, hogy elsüllyed a hóban! Hát, amilyen kis apróka hozzám képest, nem is csodálnám!:-))

De tényleg, igaza van, csapjunk bele a dolgok közepébe!

Grátisz örökbeadása

Örömhírünk van! A per lezárult, s mivel a hűtlen gazda nem jelentkezett, Grátisz az állatotthonunk tulajdonába került. Így aztán fel is adtak gazdáim egy örökbeadási hirdetést, s láss csodát, nem fogjátok elhinni, hogy ki jelentkezett! Gratisz első gazdája akitől az eltűnt tulajdonosa megvette! Eljött megnézni, és Gratisz, aki nem egy barátkozós fajta, megismerte és ügetve odament hozzá! Pedig már vagy nyolc éve nem látták egymást! Nem is hittem volna, hogy van ilye ragaszkodás, ha nem a saját szememmel látom.
Grátisz tehát hamarosan elköltözik! Mint ilyenkor mindig, egy kicsit most is szomorúak vagyunk, viszont ez egy igazi sikertörténet, ami megnyugtat bennünket.

Alexia és Maxima

Köszönik, jól vannak, már egészen felélénkültek belga hidegvérű fajtájukhoz képest. Alexia lábműtétje sajnos elkerülhetetlen, hogy egészségét visszanyerje, mivel az ismeretlen eredetű szövetburjánzást el kell távolítani s egyidejűleg a többi lábán lévő sömört is kezelni kell. De a lényeg, hogy a fekélyes terület már gyógyulófélben van. Ez egyrészt a rendszeres fertőtlenítő kezelésnek s nem utolsó sorban Alexia megerősödött immunrendszerének köszönhető. Persze ez a bíztató helyzet nem jöhetett volna létre a Bottyan Equus Hungaria nélkül!
Ezúton is szeretnénk hangsúlyozni köszönetünket mindazoknak, akik a „Napi jótett” facebook oldalon 250 Ft-al hozzájárultak a műtéti költségekhez. Gazdáim és Alexia nevében is minden eddigi és jövőbeni adományozónknak hálásan köszönjük a jóindulatát és segítőkészségét.

Büszke

Büszke még mindig box fogságban van, mivel az ínszalag szakadásos lába miatt gazdáim nem merik kiengedni a legelőre a csúszós, jeges talajra. Szegény már nagyon unja a bezártságot, szeretne velünk tartani a legelőre. Gazdáim minden nap megsétáltatják, de az azért mégsem ugyanaz! A gazda jó társaság, de mégsem ló társaság!:-)) Örömmel fogadja a látogatókat, főként ha egy kis répa, alma kandikál ki a zsebekből!:-)

Barbi

Barbiért ismét aggódtunk az elmúlt hetekben, mert a legelő jeges, kemény talaján nagyon megfájdult a beteg patája. Szegény alig tudott bejönni a saját lábán az istállóba.
Ezért egy időre őt is „ágynyugalomra” azaz box fogságra ítélte Kurucz doktor. Most viszont a gyógy patkónak köszönhetően egész jól érzi magát velünk a legelőn.

Rétsági lómészárlás

Kedves Honlaplátogatóink!
Sajnos egy megdöbbentő esettel kell zárnom a lovakról szóló januári beszámolómat pedig annyira szeretnék mindig vidám dolgokról tudósítani. De hát az élet sajnos mindig rácáfol az ember, azaz a ló vágyaira.
Gazdáim sajnos már túl vannak az év első sokkoló élményén. Rétságban jártak már többször is, hogy leleplezzék azt a kegyetlen lótartót aki egy anyakancát és 7 hónapos csikóját koncoltatatott fel a tanyáján azzal az egyszerű indokkal, hogy nincs pénze tovább etetni őket. Hát valóban ennyit érne egy élet?  Talán még tovább folytatta volna a lovak legyilkolását ha gazdáim nem hozzák nyilvánosságra a tettét. Mint említettem, már többször jártak a helyszínen, el szerették volna hozni a kancát és csikóját, de sajnos a hatósági állatorvos nem adta hozzájárulását. Legutoljára a TV2 stábja is elkísérte őket. Gazdáim nem hagyják annyiban a dolgot, harcolnak a közömbös hatóságokkal, mindent megtesznek azért, hogy a még életben maradt, de rendkívül leromlott állapotban lévő kancát és csikót megmentsék. Álljon itt a Hír 24 beszámolója a felháborító esetről, mert minél többen szereznek tudomást az állatkínzásról, s minél kevesebben hunynak szemet az ilyen és hasonló esetek felett, annál kevesebb mozgásteret hagynak az ilyen érzelmi nyomorékoknak.
Mert ahogy gazdáim mindig mondják, maga a tény, hogy a „gyűlölt” állatvédők megjelennek, már visszatartó erővel bír ezekre az emberekre nézve, hiszen a leleplezéstől még ők is tartanak.

Íme, a Hír 24 cikke:

A hatóság nem tett semmit, az állatvédők nem tehetnek, pedig nagyon szeretnétek. Két lóért küzdenek, hogy ne jussanak arra a sorsra, mint társaik.
„Lakossági bejelentés alapján a mai napon Rétságon jártunk, és ez a szörnyű látvány fogadott bennünket. A még két életben lévő ló siralmas állapotban, közömbösen eszegette a táplálék gyanánt, kinézetre sem túl bizalomgerjesztő szalmát, melyet jobb helyeken a lovak alá sem tesznek. A bejelentő szerint tegnap, azaz vasárnap, szinte a szeme láttára darabolták és végezték ki egy 18 éves kancát, és hét hónapos csikóját. Azonnal hívtuk a rétsági kapitányságot, mivel több okból kifolyólag nem tudunk azonnal indulni, és tudtuk, mire odaérünk, teljesen besötétedik. Megkértük őket, menjenek ki a helyszínre, nézzék meg, valós-e a bejelentés. Hogy aztán ezt ők megtették e, vagy sem, azt nem tudhatjuk, de fél órán belül visszahívtak, és közölték, nem tapasztaltak semmit, ami a bejelentést alátámasztaná. De nem hagyott nyugodni a bejelentés, ezért másnap elindultunk, hogy személyesen is megbizonyosodjunk a bejelentés valódiságáról. A helyszínen készült felvételek sajnos magukért beszélnek.”
A Bottyán Equus Hungária munkatársai körülbelül két hete jártak a rétsági címen, ők így emlékeznek a történtekre. Állítják, sok gonosz, rosszindulatú emberrel találkoztak már, olyannal, mint ez a lótulajdonos, még nem.

Vinnék, de nem lehet

Két ló tehát meghalt, kettőt viszont – bár legyengülve, rossz állapotban – de életben találtak. Egyikük szintén egy csikó. A szervezet emberei ismét a rendőrséghez fordultak, így egyenruhásokkal, hatósági állatorvosokkal jelentek meg a háznál, hiába, mostanáig nem történt érdemi változás. Az állatok még mindig ott vannak. Szeretnék elvinni őket, de nem tehetik, az állatorvosok, akik megnézték őket úgy vélték, állapotuk ezt nem indokolja. Az állatvédők ezt nem értik, ők ennek éppen az ellentétét látták és tapasztalták a helyszínen, a lovak alultápláltak, soványak, súlyosan elhanyagolták őket.
A tulajdonos első körben még „együttműködőbb” volt, azt mondta, elajándékozza őket valakinek, akinél jó soruk lesz. A Bottyán Equus Hungária Közhasznú Alapítvány vezetője a Hír24-nek elmondta: az ellenőrzéskor kiderült, a férfi valóban elajándékozta a nehézsorsú patásokat: a lovak vele egy háztartásban élő feleségénél landoltak. Amikor másodszor nála jártak, lényegesen gorombább volt, mint az első látogatásnál. Rédei Éva állítja, a tulajdonos – miután már érezhető volt, nem veszik el tőle állatait – az egyik lemészárolt ló fejét a rendőrök szeme láttára a lábuk elé hajította, mondván, úgyis ezt akarták látni.

Hiába a szabályok

A szervezet nem érti, a hatóságok miért nem lépnek, amikor ezer sebből vérzik a történet. Tény, hogy a ló haszonállatnak minősül, ezért a gazdája, ha meg akarja ölni, megteheti öt méterre az élő lovaktól. Ám erre csak akkor van lehetősége, ha az állat papírjaiban az áll: hús ló. Rédei Éva szerint ez itt nem állt fenn, vagyis a tulajdonos vétett a szabályok ellen, amikor végzett a kancával és a hét hónapos csikóval. Állítja, a hentesként dolgozó férfi a rendőrök előtt ráadásul azt is kijelentette: ha nem lenne ez a felhajtás, már a másik kettőt is levágta volna. Vagyis nem elég, hogy szembement az előírásokkal, vállalta, hogy ismét erre készül – fűzte hozzá. A még élő patások papírjaiból pedig kitűnik, gazdája esetükben sem tartotta magát az előírásokhoz, egyebek mellett nem vitte őket kötelező vérvételre. A lovak hiába vannak szörnyű állapotban, a tulajdonos hiába szegte meg a szabályokat, nem történt semmi – mondta elkeseredetten a szervezet vezetője.
Jók az állatvédelmi törvények, csak…
Rédei Éva azt mondta, sohasem tapasztalt ilyen „ellenállást” a hatóságok részéről, mint itt, Rétságon. Úgy érzi, a hatósági állatorvosok többsége – tisztelet a kivételnek – nehezen működik együtt velük. „Nem értem, mire esküdtek fel. Hogy sokan közülük nem tekintik érző lénynek az állatokat, az biztos, nem nézik az érdekeiket” – fogalmazott. A helyszínre érkező rendőrök is azt a benyomást keltették, nem az ő oldalukon állnak, látszólag jól ismerték a tulajdonost. Úgy véli, hazánk állatvédelmi törvényei jók, csak éppen a hatóságok nem hajlandóak sem megismerni, sem alkalmazni azokat.
A szervezet vezetője elmondta, a legjobb tapasztalataik eddig a tűzoltókkal voltak, sokszor szorultak már a segítségükre. „Akárhányszor szükség volt rájuk, odafigyeléssel, türelemmel és szeretettel bántak az állatokkal.”
Az állatvédők tehát azon dolgoznak, hogy elvihessék a két lovat, jobb híján megtették ők maguk a feljelentést, most várják, hogy kihallgassák őket. Rédei Éva hangsúlyozza: nem fogják annyiban hagyni a dolgot. „Elküldtük megkeresésünket a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitánysághoz, hogy megtudjuk, „van-e ügy” és ha igen, hogy áll. Egyelőre várjuk a válaszukat.”
Igérem nektek, hogy ha bármi fejlemény lesz az ügyben, beszámolok róla a hírlap olvasóinak.

Most pedig szeretném átadni a tudósítást Málna barátomnak, aki a kutyák nevében szeretné megosztani veletek a januári híreit.

Málna kutya hírei

Kedves Barátaim!

Benépesült a kutyakennel!

Januárban beköltöztek a lakók az új kutya kennelbe. Így jelenleg mintegy 10 kutya társam lakja a kiserdőnek erre a célra elkerített részét. Ők tehát most már nem a ház körüli kennelben, hanem az istálló mögötti területen várják reménykedve új gazdáikat.
Hiszen bármilyen gondos ellátásban is részesítik őket gazdáink, azért az igazi otthont nem tudják ennyi lakónak pótolni. Éppen ezért ez úton is kérlek benneteket, ha a családban, vagy ismerősök között valakinek éppen egy kutyus hiányzik az életéből, figyeljétek az örökbeadási hirdetéseinket a facebook oldalunkon, vagy gyertek el hozzánk személyesen kutyanézőbe! Biztos vagyok benne, hogy találtok magatoknak megfelelő kutya társat!

Peggy

Szomorú hírem is van. Peggy a labrador kutyusunk rosszul lett az egyik napon. Az orvos sajnos epilepsziát állapított meg nála. Nem tudjuk az okát, semmilyen jele nem volt a betegségének, olyan hirtelen jött, mint derült égből a villámcsapás.
Jelenleg kezelés alatt áll, reménykedünk!
Egyben kérünk benneteket, hogy amennyiben valakinek saját vagy más kutyával kapcsolatban van már tapasztalata e betegség kezelésében, jelentkezzen, hátha hasznos gyakorlati ápolási tanácsokkal tud ellátni bennünket hiszen a gyógyszerek mellékhatása sok esetben súlyos következményekkel jár.

Banderas

Banderas nem kis izgalmat okozott gazdáimnak, mivel úgy gondolta, hogy nem akar új gazdát és új otthont, mert neki a régi az igazi, megszökött örökbefogadóitól és három budapesti kerületben is feltűnt, de mire bejelentések alapján a nyomába szegődtünk, eltűnt. Megfoglni nem lehetett, szegény megriadva menekült az emberek elől.
Végül igazi csapatmunkával, a facebook közösségi oldal hírmegosztásának, és több jó szándékú állatszerető embernek a közreműködésével megkerült. Persze a sikerhez egy sajnálatos lábtörés is hozzájárult ami Banderast megakadályozta abban, hogy elmeneküljön az elől a hölgy elől is, aki megtalálta és hazavitte, hogy addig is biztonságban legyen amíg gazdáim érte mennek. De a mondás szerint minden jó ha a vége jó, így most ismét nálunk van biztonságban, s várja, hogy a fásli lekerüljön törött lábáról. Banderas puli társam mostantól állandó lakója lett az állatotthonnak. Nem adjuk többé örökbe, hiszen elég egyértelmű jelét adta annak, hogy nem akar megválni tőlünk.

Kedves Barátaink!

Végezetül még egyszer szeretnénk kiemelni, hogy sok kutyánk és számos cicusunk várja, hogy szerető gazdira találjon, ezért ismételten kérjük, kísérjétek figyelemmel a facebook oldalunkon megjelenő hirdetéseket, vagy érdeklődjetek személyesen a honlapon megadott telefonszámon.

Most búcsúzunk, de csak rövid időre, mert nem sokára ismét itt vagyunk mindketten az állatotthon februári híreivel!

Addig is nézzétek meg a januári életképeket, melyekkel reméljük, sikerült nektek néhány vidám percet szereznünk.

Szeretettel:

Szilaj és Málna

Tekintsd meg a januári életképeket!